Oldal 1
Általános

Narita Boy Teszt – Digitális királyság

Aki régebb óta követi a blogom, az tudja, hogy a Narita Boy az egyik hírezős zászlóshajóm volt, amit, a Project Warlock mellett, szívesen dobtam ki ide, ha volt valami érdekes frissítés a háza tájékán.
Noha volt egy rizikós időszaka, végül ez is révbe ért; május 30-án steamen, gogon, win storéban és konzolokon is debütált.

Természetesen én is leszurkoltam érte az eurót és a hetekben elég sok időt töltöttünk együtt, a kevéske szabadidőm jelentős részében toltam, mint gőzmozdony a DeLoreant.
Ugye, volt hozzá demo is a steamen, aki anno azt kipróbálta, annak nem lesz egy nagy Schrödinger zsákbamacska maga a játék. De az sem fog mellé nyúlni, aki a képek, videók alapján fizetne be a tortára, a Narita Boy pont azt adja, amit eddig is elvártunk tőle. Vagyis majdnem azt. Disk-szörfre fel!

“Narita Boy Teszt – Digitális királyság” itt folytatódik! »

Általános

Aeon of Sands: The Trail – Jöhet a Desert?

Tavaly nyáron figyeltem fel a német Two Bits Kid poszt-apokaliptikus “labirintusfelfedező” szerepjátékára, az Aeon of Sands-ra. A fantasy elemekkel dúsított játék világa leginkább a Dune és a Dark Sun szerelemgyerekének tűnhet: a mindent uraló kietlen és forró sivatagban rejtelmes nomádok, mindenre elszánt fosztogatók, korgó gyomrú kannibálok, gyilkos szörnylények és az egykori civilizáció romjai közt lappangó árnyak lesnek majd a ránk. A történet alakulása nagyban függ az általunk hozott döntésektől, választásunk új utat nyithat meg a karakterünk előtt, vagy később éppen az életébe kerülhet.

Olyan szerencsés helyzetben vagyok, hogy egy hónappal a megjelenés előtt tesztelhettem az Aeon of Sands-ot, így volt időm kiismerni a játék csínját-bínját. Annyit elöljáróban elárulok, hogy a srácoknak sikerült egy izgalmas, rendhagyó kaland-szerepjátékot előásniuk a homokból, ami még a jófajta humort sem mellőzi. Aki szereti a műfajt és nem zavarja a valósidejű harc, az bátran olvasson tovább és kóstoljon bele a des(sz)ertbe.
“Aeon of Sands: The Trail – Jöhet a Desert?” itt folytatódik! »

Általános

Project Warlock – Ne állj a mágus útjába!

Végre elkészült a Project Warlock, ami talán az elmúlt időszak egyik legjobban követett játéka volt itt, a Retro Geek-en (és a facebook oldalán). Nem csoda, az előzetesek alapján igazi retro FPS csemegének ígérkezett, ami nemcsak pörgős, akciódús játékmenetet kínált, hanem hamisítatlan oldszkúl látványvilágot is. Minden képkockából, tízer videóból áradt ez a hangulat, és az állam akkor koppant, amikor kiderült, hogy egy szemtelenül fiatal emberke készítette a játék oroszlánrészét.

Mágusprojekt

Szóval, minden adott volt, hogy valami különlegesség kerüljön a desktopra, ami után a retro ínyencek megnyalhatják a wasd-re hajló ujjaikat. Hogy ez mennyire sikerült, megérte e a várakozás, megtudhatja az, aki tovább olvassa a beszámolót. Valószínűleg, kicsit a fanatikusságom fog visszaköszönni az írásból, de megpróbálom tárgyilagosan kivesézni a játékot, amiről az Istencsászár John Romero is csak annyit írt: “it looks cool”. Lássuk csak, tényleg ennyire hűvösnek néz e ki…

“Project Warlock – Ne állj a mágus útjába!” itt folytatódik! »

Általános

Apocryph – Hexendecimális szörnyírtás

A napokban dobta piacra, pontosabban Steamre, a Bigzur Games a házi készítésű klón Hexen/Heretic, fantasy fps-ét, aminek a létrejöttét az előbb említett két klasszikus mellett még a Painkiller és a Strife is inspirált. Megmondom őszintén, temérdek hasonszőrű Indie játék kering a net vadregényes bitodalmában, és az Apocryph ráadásul nem tartozik a legjobb old-school shooterek közé, ám mégis van benne valami, ami miatt nem tudtam abbahagyni. Tökéletesen illik rá guilty pleasure kifejezés.

ezgif-3-9c526a8f2d

Talán az fogott meg, hogy ötletesek, szépen kidolgozottak a fegyverek és jól sikerült az animációik; mindegyikkel élvezet irtani a ránk rontó ellent. Persze, akad még benne jócskán pozitívum, de sajnos negatívum is. Nehéz eldönteni, hogy az Apocryph megéri e az árát, vagy sem. A döntést segíteni, vagy éppen nehezíteni hivatott a mostani bejegyzésem…

“Apocryph – Hexendecimális szörnyírtás” itt folytatódik! »

Általános

Black Jewel – A barbár közbevág

Figyelem! Csak hardkór játékosoknak! – R.G. Gém ajánlási ügyosztály.

Tavaly ígértem, hogy beszerzem és letesztelem a Black Jewel-t, amiről az előzetest ITT olvashattátok, most pedig a billentyűzet közelben megtapasztalt élményeimről írok pár szót. Sőt, a végén még egy saját gameplay videót is láthattok. (Kicsit kommentáltam közben, de az annyira nem érthető hála Crom-nak).Kő egy tasli?

Kő egy tasli?

Szóval, az alkotó Oscar Celestini, aki amúgy az olasz fejlesztők táborát gazdagítja, nemrégiben feldobta Steam-re is a Black Jewel-t, mindössze 1,99 Euróért. Ez még az én szerény keresetemnek is csábító ajánlat, így persze behúztam a kosárba. Hogy megbántam, vagy sem, arról a „tovább” után részletesen beszámolok.

“Black Jewel – A barbár közbevág” itt folytatódik! »

Általános

Warlock Revenge – A boszorkánymester berág

Nem tudtam megállni, hogy ne vegyem meg, pár száz forintért, a Warlock Revenge-t, a múltkori CTHON is jó üzlet volt, bár a mentés nélküli rendszer miatt azóta sem játszottam végig (nehéz, na). Cserében jól szórakoztam, teljesen rendben volt a játék.
A Warlock Revenge sem ígérkezett rosszabbnak, elég meggyőzőék voltak róla a videók, a steamen csak pozitív értékeléseket kapott (jó, az ára is baráti volt, de azért szemétre nem szórnám a nehezen megkeresett magyar valutámat, valamint a szűkös időmet).

Mágus a mágus ellen!

Mágus a mágus ellen!

Ismét bejött a számításom, kellemeset csalódtam a játékba, egészen rákattantam, és bár nem volt olyan hosszú (2-3 óra alatt kipörgethető), végül elégedetten álltam fel a székből. Még az sem rontott az élményen, hogy egy teljesen ingyenes szerkesztővel kreálták, ami jóformán készen kínálja a játékot, “csak” a textúrákat kell ráhúzni. Ám ez egy irdatlan meló. Tudom, direkt kipróbáltam a W. R.-t hajtó Raycasting Game Maker-t, erről és a saját kis 3-4 óra alatt összedobott Wolf klónomról a következő bejegyzések valamelyikben lesz szó. A folytatásban következzen a Warlock Revenge bemutatója.

“Warlock Revenge – A boszorkánymester berág” itt folytatódik! »

Általános

Grimoire: H.o.t.W.E. – Ez kellett nekünk!?

Az elmúlt két hétben sikerült letesztelnem ezt a 20 évig érlelt játékot, bevallom, idén május óta engem is elkapott a hype (vagy, ahogy a rossz nyelvek mondanák, Beclever lettem), bár volt egy-két alkalom, amikor megingott a hitem; komolyan azt kezdtem gyanítani, az egész játék kamu, Cleveland Mark Blakemore valószínűleg a demón kívül nem rendelkezik semmivel. Talán menet közben meghaladta a tudását a számtalan bug, az egyszemélyes játékfejlesztés csapdájába esett, ihlettelenség tört rá, túl nagy orkba vágta a fejszéjét, vagy csak szimplán élvezi az emberek szívatását. Ám végül rácáfolt mindenkire, és megjelent a Grimoire. Érdekes volt látni, ahogy Cleve a pokolból az égbe emelkedik, bár korántsem mondható simának ez a felszállás.

Az első csapatom. Ők még naivan vágtak a kalandba.

Az első csapatom. Ők még naivan vágtak a kalandba.

Arra kitérnék még, hogy nem foglalkozom Cleve személyével, magánéletével, problémájával a világgal. Nem érdekel a szélsőséges blogja, se a jégkrémek és a nők viszonya. Csak, mint egyszerű játékos próbáltam megírni ezt a beszámolót, lassan 2 hete csak ezzel játszom, és eddig háromszor kezdtem újra (ritka dolog nálam az ilyen). Aki kíváncsi, mi vár rá Cleveland M. Blakemore által kreált világban, végül milyen lett az elmúlt 20 év termése, az tartson velem a továbbiakban!

“Grimoire: H.o.t.W.E. – Ez kellett nekünk!?” itt folytatódik! »

Általános

CTHON – Teszt a lelke mindennek!

A napokban volt időm, és kipróbáltam az általam is beharangozott, magyarul komoly logopédiai korrepetálások árán kimondható című CTHON-t. Már korábban lecsaptam a steamről, így most, a hosszú hétvégén elérkezett az idő és megnéztem, mit hozott össze nekünk a Gravity Games. Mint múltkor írtam az előzetesben, egy GameMakerben készülő Doom/Wolfenstein szerű fps, véletlen generált pályákkal, választható kasztokkal, fejleszthető cuccokkal és permadeath véggel.

A idegenek bájos kazamatája a helyi space jockey szoborral

A idegenek bájos kazamatája a helyi space jockey szoborral

Fincsin hangzik, nem igaz? Lássuk hát, mit sikerült megvalósítani belőle. Rövid beszámoló következik.

“CTHON – Teszt a lelke mindennek!” itt folytatódik! »