Animék a “királyi” tévén – avagy, amiről nem tudtad, hogy japán.

És legyen ez egyben a “Gondoltad volna?” sorozat első része.

Decemberben lesz 18 éve annak, hogy kedvenc anime (sónen*) hősünk, Son Goku első ízben Kamehameházot a magyar tévék képernyőjén. Arra emlékszem, hogy már a legelső résztől néztem a sorozatot, kb. onnan, hogy Goku kis csávóként nyíltan könnyített magán, aztán percek múlva összefutott Bulmával és indult a kaland. Attól kezdve teljes beleéléssel néztük a sorozatot (öcsém kedvence Krillin volt, egy haverom pedig Piccoloért rajongott), majd utána a második részt, a „Zedet”, egészen, míg az ORTT erőszakosság-kijelzője over 9000-at mutatott, így egyből egy csillagharcos-vadász brigád indult az RTL székházba és úgy felkarikázták a műsort, hogy az meg sem állt a éjféli műsorsávig. Borítékolni lehetett a nézettség esését, és a kaszát. Noha vhs-en megszereztünk még 1-2 részt, de csak évekkel később tudtuk meg, hogy mi lett a Zed vége.

Screenshot_5

Nesze, ORTT!

Számomra – és sokaknak szvsz. – a Dragon Ball volt a kezdő lépes, miatta szerettem meg az animéket. Ráadásul sokáig úgy gondoltam, hogy ez volt egyben életem első keleti „rajzfilmje” is. Aztán kiderült, hogy tévedtem, sokkal korábban – már 1988-ban – vetítettek itthon animét, méghozzá az M1-en, egy népszerű sorozat formájában.

Ez pedig nem volt más, mint a Nils Holgersson csodálatos utazása a vadludakkal. Bizony, Nils, Márton ludastul, Pocokostul, Szmöréstül anime, pontosabban egy kodomo**, amit Toriumi Hiszajuki és Osii Mamoru nevű személyek rendeztek. Ki gondolta volna, hogy nem egy echte svéd mesét toltak nekünk. Visszanézve a sorozat részeit, a szereplők kinézetén kívül (a szemük ugye :D), több apró részlet, jelenet, jegy emlékeztet a keleten hódító rajzfilm stílusra. Persze, ezt így utólag könnyű észrevenni.

 

119610_1

Wtf? Mi is animék vagyunk? O.o

De nem csak Nils Holgersson az egyetlen anime, amit „sima” rajzfilmnek könyveltünk el gyermeki lelkükben. A Csip-csup csodás Kalán néni kalandjait ugyancsak a Studio Pierrot készítette (nekik köszönthetjük a Dragon Ball-t ugye, és a későbbi Naruto-t is), annak ellenére, hogy a királyi tévé Holland mesének tüntette fel :D Itt is feltűnnek a cukor állatkák, elég a „manga szemű” Lili nyakán lógó menyétre gondolni.

És itt még nincs vége! Maja, a méhecske szintén zenész (japánul Micubacsi Mája no bóken; vagyis Micu bácsi mája nem tört el :D). Róla mindig azt hittem, hogy német. Ami annyiból igaz, hogy a mese alapjául szolgáló könyv valóban germán (Nilsnél ugye Svéd).

Csip_csup_csodak

Valamint japán kezek vannak még a Bigyó felügyelőben (Inspector Gadget) és az oroszlánszívű Willy Fogban is, aki 80 nap alatt próbálja a Földet megkerülni. Úgyszintén keleti feldolgozás készült a múminokról is, noha a figurák skandináv mitológiához köthetők (a múminok ugyanis trollok, bővebben a wikin.)

Szóval, az animék a spájzban voltak, csak nekünk gőzünk sem volt róla. Engem legalábbis meglepett, főleg Nils esetében, hogy nyugati helyett távol-keleti a külcsín. És láthatjuk, hogy a magyar tévékultúra sokáig a kodomokon nem jutott tovább, az első sónen megakasztotta, és ez főként annak tudható be, hogy egyszerűen nem tudta a magyar társadalom hova rakni az animéket (és ez még most se megy nagyon). Ez van, mi más szellemben élünk, mások a normák, eltérőek a kultúrák. Pedig helyén kezelve, megértve a lényegüket, egy igazán lenyűgöző, különös, de szórakoztató világba kóstolhattunk volna bele az animéken, mangákon keresztül. Kár érte.

(És az Inuyashát sem adták végig!)

*Sónen: Olyan anime vagy manga, melyeket elsősorban fiúknak készítenek, akció dús történettel, fiú főszereplővel
**Kodomo: Olyan anime vagy manga, melyeket elsősorban kisebb gyerekek számára készítenek, aranyos állatkákkal, családdal a főszerepben. Semmi komoly, csak fun.

Vélemény, hozzászólás?

Ez a weboldal az Akismet szolgáltatását használja a spam kiszűrésére. Tudjunk meg többet arról, hogyan dolgozzák fel a hozzászólásunk adatait..