Rendhagyó bejegyzés következik. :) Mióta tag vagyok a facebookos Retro számítógép és játék klubban, kedvet kaptam, hogy újra beüzemeljem az öreg C-64-et. Előkotortam a szülői ház tetőteréből az öreg masinát, kicsit porosan, koszosan ugyan, de látszólag jól viselte a padlástér hőingadozását, a kazik meg máshol aludtak, így reménykedhettem, hogy nem lesz baj. Sajna, a tévékábel eltűnt, de az említett csoport egyik tagjától rendeltem egyet, amivel a mai okos-tévékkel is kompatibilis lesz.
I live…. AGAIN!
Persze, maga a gép előtte azért alaposan pucoláson esett át (borítás mosás, belül kifújás stb.), a magnó állapota felől viszont kétségeim voltak (szíj, fej állapot stb.). Összerakás után, nagy meglepetésemre, pöccre indult a C64, annyi szépséghibája akadt csak, hogy a power ledet nem jól dugtam be, így az nem világít. Szerencsére, ez nem befolyásol semmit, tettem is be az első kazettát, vigyorogva, hisz cirka 21 év után, újra robogott a Commodore-om!
Turbó betöltés. Bizony, emlékeztem még a folytamra, sőt, láttam egy trükköt (C64 gomb+run stop), amit anno nem ismertem. Press play on tape, majd indult a keresés. Éééés, nem talált semmit. Oké, kazetta fordít, másik oldal előretekerés (ott is van turbó 250). Szintén zenész. Na, tudtam, meghalt a magnó. Azért, megpróbáltam a másik kazit, mert mintha ezen gond lett volna a turbóval… És láss csodát, ezúttal megtalálta!
Háhá! Turbó!
Sietve kiadtam a <- L parancsot, és már pörgött is tovább a kazetta az első játékra (valami war battle +4/c42), ami eddig sosem indult (emlékeztem is erre egyből), de legalább tudtam, melyik oldalon vagyok (rég lekoptak a feliratok), és pont itt volt, a 67-es pozíción a Giana!!!! Naná, hogy ő lesz az első játék, amivel játszani akarok. Tekertem a magnót, parancsok és hopp! Ez a képernyő fogadott:
(A törölköző élvédő a gyerek miatt :D)
Töltögetés, várakozás (kb. mint egy mai játéknál), és végül a The Great Giana Sisters ott csücsült a memóriában, a run parancsra várva. Itt megjegyzem, hogy én mindig Gianna Sisters T-nek ismertem, egy elírás ‘n’ és a trainer miatt. Csak most jöttem rá, hogy a /t mit takart, érthető már, hogy miért volt örök életünk.
“Ruha” nélkül. :D
Hogy milyen boldogság fogott el, amikor pár másodperc múlva, felzendült az intro zenéje, az leírhatatlan. Emulátor ide, homebrew C64 oda, az eredetit semmi sem pótolhatja. Nem a játszás a lényeg, hanem a folyamat, ahogy eljutottam idáig, kezdve az összerakás, turbó töltésen át, a program betöltésének kivárásáig, majd magáig a játékig. Elragadtak az emlékek; ahogy ott ültünk vasárnap délutánonként öcsémmel a C-64 előtt, hülyéskedtünk, egymást piszkáltuk míg vártunk, ezeket nem tudja semmilyen emulátor visszaadni. Még a melegedő alkatrészek illat is ugyan az, mint akkor.
Great game ever!
Nade’ vissza a mába. Van két Quickjoy II Turbo botkormányom, természetesen a gond velük volt, ez is rémlett, egyik Amiatt anno talonba tettem a gépet, és ugye az első PC-m érkezése megpecsételte a sorsát. Most újra kipróbálva tényleg gond volt velük. Egyikkel nem ment a fel, a másiknál meg a jobbra. Mivel nagy szerelő szaki nem vagyok, csak az aljzatot kaptam le a joyokról, és szépen fülpiszkálóval átportalanítottam mindent, vlaamint a mikrókapcsolókat megmozgattam ott, ahol az irány akadt. Ekkor vettem észre, hogy egyiknél a gombok vezetékei végén elengedtek a panel forrasztások, sajnos nem is működtek a tűzgombok, noha a pucolás rendbe hozta az irányokat. Lett hát egy félig működő botkormány, amivel csak az automata tüzeléssel lehet lövöldözni. A másiknál neccesebb volt a helyzet, az egyik vezeték szakadt el, ami a port csatlakozóba tart. Itt barbár megoldást választottam, és egyelőre csak megcsupaszítottam, majd egybekötöttem a vezetékeket, végül ragasztószalaggal áttekertem. Működött az ötlet, és itt már nem volt gond a gombokkal. Persze, ha lesz időm, tisztességesen rendbe rakom őket, de sajnos most se helyem, se lehetőségem nincs erre.
Cakk und Pakk
Egyelőre ennyi volt, eddig jutottam az újjáélesztő projektben, de ahogy az időm engedi, szedem újra elő a gépet. Tervezek egy floppy meghajtót, commodore monitort és még kazikat szerezni, meg botkormányt stb. Valamint innen tesztelni új/régi játékokat, nem a hülye emulátorral :D Ha idősebb lesz a fiam, őt is szeretném megismertetni a “nagy öreggel”, apa első számítógépével. Ja, igen, már most megtetszett neki, az egyik joy-t szépen kisajátította:
Folyt. köv.
Vélemény, hozzászólás?