Rendesen belebonyolódtam a retrózásba, ennek következménye, hogy minden érdekességet be szeretnék szerezni, 2. generációs konzolok, 8 bites személyi számítógépek (magyar főleg) jöhet. És hozzájuk a kiegészítők. De fő profilnak a Commodore 64 marad, ő élvez elsőbbséget. Így szereztem be ebayről (pár ezer forintért) egy Magnum Lightpasert, ami egy fénypuska Commodore 64 és 116-hoz (és állítólag más rendszerekhez is jó). Oké, alapból nem nagy szám, mert számtalan konzolhoz, géphez volt ilyen, még ponghoz is, a legismertebb talán a NES Duck Hunt nevű legendás játéka lehet többeknek. Nekem akkor is az újdonság erejével hatott.
A fézerpityu pack (itt még az íbéjen).
A fegyveren mellé kaptam még egy kazettát is, ami 6 darab, eredeti játékot tartalmazott, természetesen mind a Magnummal játszhatót. Mint férfi embert, az is érdekelt, hogy a lekváros pitében működik a pisztoly, miért csak CRT monitor jó hozzá és a modern tévéken miért nem reagál. Így egy kicsit kutakodtam ez ügyben is. Rövid beszámoló, gémplay videó (!) és egy kis technikai ismertető a folytatásban.
Bevallom, eddig sosem töltöttem be eredeti játékot Commodore-ra, mindig csak a “turbósított” verziókkal volt dolgom. Ezért is lepődtem meg a hosszú töltési időn. Komolyan, az eddigi megajátékok, ahol a kazi számlálója úgy 10-20 egységet tekert, semmi sem voltak ehhez képest. Kb. 50-60 számjegynyit kellett várjak, amíg betöltött a program. Ráadásul, ez csak az 5-6. alkalomra jött össze, mert mindig elvérzett a rendszer az utolsó 10 számjegy körül, (ilyenkor a töltőképernyő alatt (hoppá!, ilyen sem volt eddig) a kazetta lejártáig csak pörgette a lejátszó a fejet, de semmi).
A “töltő” képernyő.
Már pakolni akartam, amikor beadta a derekát a Gunslinger nevű játék; elindult. Jobban örültem, mint Pistike a Fifa 2018-nak, egyből a kezembe kaptam a pisztolyt, ami a joyportba csatlakoztatva lehetett használni, és lőttem a monitoron felbukkanó tárgyakat.
Amúgy egyszerű a Gunslinger, 3 pályán, különböző célpontokat kell lelövöldöznünk, amelyek bizonyos időközönként bukkannak fel. Minél magasabb pontszám elérése a lényeg. Ketten lett volna élvezetes, de egyelőre magamban teszteltem.
Violá! Elindult a játék!
Mihelyst sikerült rákapnom az ízére, egész jót játszottam vele, komolyan mondom, rég nem szórakoztam ilyen jól, még kameráztam is közben egy kicsit, a gameplay videót a bejegyzés végén található.
Céllövölde a második pályán.
Ahogy a képeken is látszik, a nem rég vett Commodore 1702-es CRT monitoromon játszottam, többek közt azért is, mert a mai tévéken használhatatlan az eszköz. A működéshez elengedhetetlen a katódsugárcsöves kijelző. No, de hogyan is működik ez a csoda? Kíváncsi voltam, és bár szétkapni még nem volt időm, a Googlen rákerestem a témára.
A pisztolyban, pontosabban a csövében, található egy fotodióda/fototranzisztor, ami érzékeli a (képernyőn sugárzott) fényt. A legegyszerűbb esetben, amikor meghúzzuk a ravaszt, a program elsötétíti a monitort, majd befehéríti a célpontot. A dióda pedig jelzi, hogy világos vagy sötét foltot érzékel, vagyis lelőttünk-e valamit vagy sem.
A fegyver “belülről”.
Ugye, ebben az esetben csak a találatot képes meghatározni a program, de azt nem, hogy melyik mókusegeret lőttük hókon. Több célpontnál ugyanis már más lesz a megoldás. Ilyenkor a program az egész képernyőt elkezdi befehéríteni és közben figyelni a monitorban lévő elektronsugár horizontális és vertikális visszafutásait (lsd. a CRT TV működése című videót). Mivel ismeri az időt, ameddig egy ilyen képernyőfrissítés tart, tudja, hogy éppen hol járt az elektronsugár (melyik sor, melyik “pontját” rajzolta), amikor bejelzett a fegyver (fehér “képpontot” érzékelt). Ez a koordináta mutatja meg neki, hova céloztunk a csővel. Innen egyszerű a dolga, csupán ellenőriznie kell, hogy az adott képponton van e valami, ami találatot ér.
Természetesen, ez az egész pillanatok műve, 1 frame esik ki, mi max. egy villanást érzékelünk belőle (lsd. a videókban lent), és ezt akár még fícsörnek is vehetjük (torkolattűz effektnek is hívta valaki :D)
Tehát egyszerű és zseniális a technika, bár kissé sebezhető. Olvastam, sokan úgy csaltak, hogy a szobalámpára irányították a fegyvert, így az egyfolytában találatot jelzett. :D
Végezetül, jöjjenek a beígért gameplay videók. Csak azért bénázok, mert kamerázom közben :P ( A kattogó hang, abból ered, hogy közben az hüvelyk ujjammal lökdöstem ki a beragadt ravaszt.)
(Ha sikerül egy fényceruzát is beszereznem, akkor annak tesztje és technikai háttere sem fog elmaradni ;D)
Vélemény, hozzászólás?