Korábban ígértem, hogyha szert teszek egy fényceruzára, pár szót kanyarintok róla itt az oldalon. Nos, szert tettem egyre :D Eredetileg, egy Koala rajzpadra hajtottam (szintén C64-hez!), meg is volt a jelölt Ebay-en, ami amúgy nem lett volna drága (3-4000 Huf), ám a tengerentúli behozatal költsége pont annyira emelte volna meg a végösszeget, hogy kis hazánkban érve még az áfát is ráverte volna a NAV. Így, bánatomban, lecsaptam egy dobozos Trojan fényceruzát, az eladó szerint lánykorában még üzemelt, reménykedtem benne, 30 év elteltével se lesz ez másképp.
A szokásos bruttó 1 hét alatt itthon is volt, pár egyéb aprósággal egyetemben, így hát, tesztelés alá vetettem. Megmondom őszintén, a fénypuska elvitte az újdonság erejét, ismerős volt már a technológia, nem ütött akkorát, mint a múltkori teszt. De azért akadt róla mondani való.
Elképesztő, hogy mennyi minden készült anno Commodore 64-hez, a 8-bites rendszer olyan dolgokat tudott kezelni, amiről az ember azt gondolná, csak az elmúlt 10 év számítógépei lehetnek rá képesek. Még mindig a csúcs nálam a robotkar és a rajztábla. Persze, ha informatikus ésszel nézem, nem is olyan nagy kunszt megoldani a csupán látszólag bonyolult dolgokat. Inkább a leleményességen van a hangsúly, elég a múltkori fénypuska működésére gondolni. A fényceruza technológiája sem tér el ettől. Igazából alapjai azonosak, a lenti képen is látható, egy fotodióda “veszi” a sugár helyzetét, és “rajzol” arra pontra. Ennek az egyik hátránya már is jelentkezik, egy nagy, fekete folt közepébe már nem tudunk újra rajzolni ( oké, a szélébe sem:)). Szívtam is, amikor sötét hátteret állítottam be a rajzomhoz.
Fénytollbetét, fekete szikszalaggal.
Míg a puskánál a ravaszt kellett meghúzni, itt a control gomb lenyomásával aktiválódik az eszköz. Vicces volt, ahogy pár pillanatig keresgéltem a gombot; hiába, megszoktam, hogy bal gyűrűsujjam tájékán és nem a kisujjamnál keresem :D Van olyan toll modell, ahol magán az eszközön van a gomb, az sokkal kényelmesebb, marad egy szabad kezünk.
Maga a progi sem bonyolult, hamar ki lehet igazodni benne, semmi extra, szinte a paint egyszerűségével vetekszik. Lehet vele alakzatokat rajzolni, színeket variálni, területeket kitölteni stb. Valamint elmenthetjük az alkotásokat, vagy ki is lehet nyomtatni, ha van hozzá eszközünk.
Egy jó órás firkálgatással hoztam létre az alant látható alkotást, ami egyrészt azért tartott eddig, mert marhára kényelmetlen volt a monitorra rajzolni. Gyorsan elfáradt a kezem, sajgott az alkarom nem csodálom, próbáljatok pár percig a monitor képernyőjére rajzolni az ujjatokkal, és átélhetitek a hatást. A másik ok, ami miatt elnyúlt az alkotás ideje, hogy sokszor nem érzékelte a monitor a tollat abban a pontban (vagyis fordítva), ahova nyomtam (a fa törzsénél, napsugaraknál ez jól látszik), a bal alsó sarokba pl. egyáltalán nem tudtam levinni a célkeresztet.
Az örök klasszikus: ház fával.
Ennek a pontatlanságnak az oka, hogy a fénytoll 160 px felbontást tud kezelni, míg a C-64 320 px horizontálisan, ezért marad ki néha 1-1 “kocka”. Vannak olyan rajzprogramok, amelyek megoldják ezt pl. szűrökkel, de az enyémtől ennyire futotta. Komolyabb alkotás létrehozás embert próbáló feladat és kellemes bicepszedzés, minden tiszteletem azé, aki ezzel a tollal és programmal komoly alkotást kreál(t). Persze, nem is erre, hanem főleg prezentációra, szöveg/adat megjelölésre használták leginkább.
A “fénytoll” amúgy először 1955 tájékán jelent meg a piacon és 1960-ra terjedt el igazán. Olyan grafikus termináloknál alkalmazták, mint az IBM 2250 vagy a 3270. A 80′ években átvették az otthoni számítógépek is, mint a Commodore, de az Atarinak is jutott egy példány. Végül a CRT monitorokat leváltó modern megjelenítők és a kényelmesebben használható érintőképernyő vetett véget a karrierjének.
Én sem fogom sűrűn használni, főleg azért, mert féltem a monitort a karcolásoktól, bizony, ez is hátránya volt, de ettől függetlenül értékes darabja lesz a gyűjteményemnek.
Végül pár hasznos infó, kiegészítő:
- Trojan tulajoknak, plusz négyhez, magyar nyelvű program: ITT
- Kapcsolási rajz, fényceruza érték kiolvasó program (.D64 valamint txt-ben forrás): ITT
Ha sikerült valami érdekességet ismételten beszereznem, természetesen írok róla :)
Vélemény, hozzászólás?