Oldal 1
Általános

Aeon of Sands: The Trail – Jöhet a Desert?

Tavaly nyáron figyeltem fel a német Two Bits Kid poszt-apokaliptikus “labirintusfelfedező” szerepjátékára, az Aeon of Sands-ra. A fantasy elemekkel dúsított játék világa leginkább a Dune és a Dark Sun szerelemgyerekének tűnhet: a mindent uraló kietlen és forró sivatagban rejtelmes nomádok, mindenre elszánt fosztogatók, korgó gyomrú kannibálok, gyilkos szörnylények és az egykori civilizáció romjai közt lappangó árnyak lesnek majd a ránk. A történet alakulása nagyban függ az általunk hozott döntésektől, választásunk új utat nyithat meg a karakterünk előtt, vagy később éppen az életébe kerülhet.

Olyan szerencsés helyzetben vagyok, hogy egy hónappal a megjelenés előtt tesztelhettem az Aeon of Sands-ot, így volt időm kiismerni a játék csínját-bínját. Annyit elöljáróban elárulok, hogy a srácoknak sikerült egy izgalmas, rendhagyó kaland-szerepjátékot előásniuk a homokból, ami még a jófajta humort sem mellőzi. Aki szereti a műfajt és nem zavarja a valósidejű harc, az bátran olvasson tovább és kóstoljon bele a des(sz)ertbe.
“Aeon of Sands: The Trail – Jöhet a Desert?” itt folytatódik! »

Általános

Indiana Jones and the Fate of Atlantis S.E. – Remake demo 2.0

Tény, hogy hatalmas Indiana Jones rajongó vagyok, a csengőhangom már a Nokia 3210-em, óta minden telefonon, változatlanul az Indiana Jones Theme, (akkoriban még hangszerkesztőbe kellett bepötyögni a dallamot). A filmeken kívül (3 az igazi), Rob MacGregor Indiana Jones sorozatát is olvastam és természetesen a videojátékok sem maradtak ki, legalábbis, ami elérhető volt, azt végigjátszottam (a legok kivételével). Az Emperor’s Tomb a mai napig a kedvencem, akárcsak a kalandjátékok, köztük a Fate of Atlantis.

Örültem is, amikor pár éve olvastam a hírt, hogy egy amatőr csapat modernizálná a játékot, főként a grafikán eszközölne komolyabb ráncfelvarrást. A jó hír, hogy a fiúk pár napja előrukkoltak a játszható, 2.0-ás demo verzióval, amit bárki letölthet az oldalukról (link lent), és megnézheti hogyan fest a játék felújítva. Rossz hír viszont, hogy Miki egerék (és a Lucasfilm) még nem adták áldásukat a munkálatokra, és félő, hogy végül lelövik a projektet. Kár lenne érte, mert nekem bejön, noha az eredetit semmi sem pótolja.

Fusson, hogy jusson, avagy töltsétek, míg lehet (és ne felejtsétek el aláírni a petíciót, hátha meghatja a Díznit):

https://remakeofatlantis.blogspot.com/

Általános

Lovecraft’s Untold Stories – Hívjátok Cthulhut!

Horror Rogue-like-ot fejleszt a Blini Games, amihez H.P. Lovecraft könyveinek misztikus világa adja majd a hátteret. Ezért a sok furcsa és rémisztő lény mellett számíthatunk valamelyik Nagy Öreg felbukkanására is; ha más nem, szerintem Cthulhu biztos beugrik egy kávéra.
Fegyverünk segítségével kell majd rendet vágni a szörnyek és szektások sorai közt, útközben pedig különféle tárgyakat is használatba vehetünk (dinamit, gyógyitalok, kulcsok stb.). A játékban randomizált pályák, pörgős harcok, darkos helyszínek, valamint végleges halál vár ránk.

A részletesen kidolgozott pixelartos grafika remekül illeszkedik a Cthulhu könyvek hangulatához, emiatt a még kissé nehézkes harcrendszer sem tudta kedvemet szegni, hogy újra és újra nekivágjak az ingyenes demónak (link lent). A végleges verzióban amúgy több, egyedi háttértörténettel rendelkező karakter közül választhatunk majd.
Megjelenés valamikor ősszel, addig is, aki kíváncsi a játékra INNEN letöltheti a demont… demot.

Nem halott az, mi fekszik örökkön, 
Csak a Retro ér át végtelen időkön.

Általános

The Tragic Tale of Bark Scruffalo – Mentsük meg Buksit!

Éppen a hétvégén vettem meg – pár ezer forintért – életem első Game Boy-át (DMG-01-es), így egyből felkaptam a fejem, amikor a The Tragic Tale of Bark Scruffalo-ról olvastam. Ugyanis a játék minden téren (grafika, hangok stb.) a klasszikus Game Boyos időket idézi, erről a lenti videóból erről bárki meg is győződhet.

A játékban “csupán” annyi lesz a dolgunk, hogy hőn szeretett kutyánkat megvédjük a kristályportálokból vég nélkül özönlő szörnyektől. Ehhez a baseballütőnk lesz a szolgálatunkra, de alkalomadtán robbanóaknákat is tudunk telepíteni a kutyaól köré. Egyszerűsége ellenére elég nehéz játék, szóval unatkozni senki sem fog!

The Tragic Tale of Bark Scruffalo INNEN ingyen és bérmentve letölthető!

Általános

Apocryph – Hexendecimális szörnyírtás

A napokban dobta piacra, pontosabban Steamre, a Bigzur Games a házi készítésű klón Hexen/Heretic, fantasy fps-ét, aminek a létrejöttét az előbb említett két klasszikus mellett még a Painkiller és a Strife is inspirált. Megmondom őszintén, temérdek hasonszőrű Indie játék kering a net vadregényes bitodalmában, és az Apocryph ráadásul nem tartozik a legjobb old-school shooterek közé, ám mégis van benne valami, ami miatt nem tudtam abbahagyni. Tökéletesen illik rá guilty pleasure kifejezés.

ezgif-3-9c526a8f2d

Talán az fogott meg, hogy ötletesek, szépen kidolgozottak a fegyverek és jól sikerült az animációik; mindegyikkel élvezet irtani a ránk rontó ellent. Persze, akad még benne jócskán pozitívum, de sajnos negatívum is. Nehéz eldönteni, hogy az Apocryph megéri e az árát, vagy sem. A döntést segíteni, vagy éppen nehezíteni hivatott a mostani bejegyzésem…

“Apocryph – Hexendecimális szörnyírtás” itt folytatódik! »

Általános

Project Warlock – Közeleg a Boszorkánymester!

Vérgőzős előzetes érkezett a várva-várt indie játékunk háztájáról. Csak azok nézzék meg, akik utána kibírják – az egyelőre ismeretlen dátumú – megjelenésig! Remélem, a következő P.W. hírnél már konkrét időponttal vagy éppen a játékteszttel jelentkezhetek!

Általános

Limbo 64 – Itt az első krémes!!!

Éppen a napokban gondoltam rá, vajon hogy állhat a projekt, lesz e belőle valami (aki nem tudná, Søren Trautner, a Playdead egyik tagja, a PC-s Limbo játékukat készül átportolni Commodore 64-re) erre tessék, egy újabb életjel! Látszólag sokat haladt már a mester, aki bár keményen melózik a Playdead következő játékán, szabadidejében a Limbo 64-et kalapálgatja. Elmondása szerint, főleg ezért, egyelőre ne várjunk a kész játékra, de mint azt tudjuk, a tengeri bálba a tonhal érkezik először, a remény hal meg utoljára! ;D

 

Általános

LuftrauserZ – Légi dara C-64-en

A Luftrausers 2014-ben csapott le a gyanútlan gamervilágra, a játékmenetben a klasszikusokat idéző repülőgép shoot ’em up olyan sikereket ért el, amit a legtöbb indie játék megirigyelhet. Annak ellenére, hogy irtó nehéz, ha egyszer beletanult az ember és megszokta az irányítást, ráérzett a célzásra a repcsivel, igazán különleges hardkór lövöldözésben lehetett része. És, ha ehhez hozzávesszük a számtalan variálási lehetőséget, amivel a gépünket tehetjük még ütőképessé, már érthető a sok pozitív értékelés.
Sok akkori platformra kijött a játék, mondhatni, kiáltott magáért egy adaptáció a klasszikus gépekre is. Így készülhetett el a napokban megjelent Commodore 64 (illetve 128 és GS) PAL-os átirata, a LuftrauserZ.

Nyami!

A portot Paul Koller nevű úriember készítette, a kiadást az RGCD és az eredeti játékot farigcsáló Vlambeer csapat végzi. Egyelőre csak digitális letöltés lehetséges, mert a “fizikai” cartridge-s változatot elkapkodták, így, a 40 font-os ár ellenére, most hiánycikk. Jó hír viszont, hogy az év végéig akciós a digitális verzió (2,49 $), szóval emulátoron, eredeti gépen (pl. SDrive 1564-el, kazetta adapterrel stb.) játszható. Pár szóban – az eredetihez képest szinte változatlan – fícsörökről:

  • 125 fajta kombináció a 3 rendszerből (fegyver, géptest és motor).
  • 60 küldetés, feloldható “átvezetők” és teljes statisztika.
  • 50 FPS és 8 irányban tekergő repcsi.
  • Végtelen hullámokban ránk törő, brutális ellenséges gépek, hatalmas zeppelinszerű izék.
  • Közel 4000 animációs sprite (!), ami valószínűleg rekord C64-en, ezért is csak cartridge-re jelent meg a játék!
  • 1 Mhz-es proci és legalább 64 Kb ram szükségeltetik a futtatáshoz. ;D

A LuftrauserZ  ITT megvásárolható!

Általános

Slipstream – Új ür shoot ’em up C64-re

Ismét egy “új generációs” Commodore 64-es játék érkezett a Psytronik gondozásában, méghozzá egy külső nézetes, 3D-s vektor grafikájú, űrlövöldözős játék a Slipstream. Érdekessége, hogy itt most nem oldalra, hanem  “előre fele” szkrolloz a játéktér, amit animált háttér tesz még hangulatosabbá.
A történet szerint, a Slipstream űrhajó kapitányaként az lesz a feladatunk, hogy meghibásodott elemzőprogramú aszteroidavadász robotokat küldjünk a roncstelepre, mielőtt azok tévedésből elpusztítják a lakott bolygókat is. Az akciódús játékmenetet közben pörgős zenei betétek szólnak, így tényleg minden adott egy jó kis űrcsatához, Boss harcokhoz.

Szokás szerint több fajta csomagban lehet megrendelni a Slipstream-et. Kezdve a sima floppytól egészen a dobozos, gyűjtői verzióig. Ez utóbbiba mindenféle csemegét belepakoltak a srácok (matricák, kulcstartó, soundtrack CD stb.). Fontos még megjegyezni, hogy a lemezek egyik oldalán a C64-es, míg a másikon a C16/+4-es változatok találhatók, és megrendelés után megkapjuk a digitálisan letölthető verziókat is!
Valamint egy kis érdekesség, a készítők között magyar emberkét is találhatunk, ő Csabo of Lod (Pankaczy Csaba), aki a szerkesztésben segített.

Akit érdekel a játék, az ITT érheti el a különböző csomagokat!

Általános

Black Jewel – Barbár szokás

A barbár szóról a legtöbbünknek szerintem, egy ágyékkötős, kigyúrt, hosszú hajú, kétkezes pallost forgató hústorony jut az eszébe, aki általában mágia gyűlölő, és olyan világban él, ahol még a földi giliszta is 10 méter hosszú, hetven sor, borotvaéles foggal a szájában. Jómagam is a 80′-as, 90′-es évek sword and sorcery filmjein nőttem fel (Conan a barbár, Vörös Szonja, Barbár fivérek, He-Man stb.), és bár számtalan játékban találkoztam a fejpántos gyilokgépekkel (pl. ugye a Golden Axe), a legelső emlékem mégis a klasszikus Commodore 64-es Barbarian-hoz köthető. Az első részt egy havernál toltuk, (amikor a bátyja másfele járt, mert szerint nem volt nekünk való a “brutális” játék), a kedvenc jelenetünk a lefejezés, és a hullahúzó szörnyike volt, amint az bele-belerúg az elgurult főbe.

Valószínűleg, Oscar Celestini is nagy rajongója lehet a Barbarian-nak, pontosabban a Barbarian II-nek, mert a pár napja elkészült Black Jewel című platformjátékában ezt, a Commodore 64-es érzést próbálta visszaadni nekünk. A pixel-art grafikás, retro stílusú alkotásban (amire akár CRT monitor effektet is húzhatunk) egy Ryan nevű barbár harcossal kell pályáról-pályára haladva előreküzdenünk magunkat, hogy végül elkenjük a főkolompos, koponya orcájú Darkor száját, aki volt olyan galád, hogy uzsonnaidőben elcsente a játéknév adó varázstárgyat. Az, akár egy dohányzás ellenes kampányban is jól mutató főellenségen kívül, több, kisebb Boss hátát is meg kell vakargatnunk a pallosunkkal, nem beszélve a különféle szörnycsatlósokról, akik mindent megtesznek majd, hogy hősünket múltidőbe (t)egyék. Mindezt öt változatos zónán (kb. 50 pályán) át, ahol nem csak harci tudásunkra, hanem ügyességünkre is szükség lesz a túléléshez.
A játék ITT vásárolható meg, kemény 2 $ áron (!!!). Valószínűleg megvételezem a későbbiekben, így egy teszt várható lesz ;)