Oldal 1
Általános

Tomb Raider Revisioned – Laranimék

By • On • In Hír

Felröppent ugye a hír, hogy a Netflixék anime-sorozatot terveznek Tomb Raider címszó alatt, ami a pletykák szerint a Shadow of the Tomb Raider után venné fel a történet mesélés fonalát. Ez, az olyan vérfanoknak, mint én, elég nagy csalódás, mert én bizony nem a süldő leányka sírására lennék kíváncsi, hanem a klasszikus Lara baba sírrablását követném epizódról epizódra.

De mit lehet tenni? Hát, megnézni a 14 éve készített Re\Visioned: Tomb Raider animációs sorozatot. A 10 (ami igazából 7) rövidke részből álló sorozat, nem csak az epizódok történetében, hanem az animációk stílusában is eltér egymástól, érdemes is mindegyiket végignézni. Főleg, hogy Lara hangját Minnie Driver kölcsönzi és a készítők közt olyan legendák vannak, mint Peter Chung (Fire and Ice, The Animatrix), Warren Ellis (Castlevania anime) vagy akár Gail Simone. :)

A sorozatért és plusz infókért IDE tessék kattintani.

Általános

Animék a “királyi” tévén – avagy, amiről nem tudtad, hogy japán.

By • On • In Hír

És legyen ez egyben a “Gondoltad volna?” sorozat első része.

Decemberben lesz 18 éve annak, hogy kedvenc anime (sónen*) hősünk, Son Goku első ízben Kamehameházot a magyar tévék képernyőjén. Arra emlékszem, hogy már a legelső résztől néztem a sorozatot, kb. onnan, hogy Goku kis csávóként nyíltan könnyített magán, aztán percek múlva összefutott Bulmával és indult a kaland. Attól kezdve teljes beleéléssel néztük a sorozatot (öcsém kedvence Krillin volt, egy haverom pedig Piccoloért rajongott), majd utána a második részt, a „Zedet”, egészen, míg az ORTT erőszakosság-kijelzője over 9000-at mutatott, így egyből egy csillagharcos-vadász brigád indult az RTL székházba és úgy felkarikázták a műsort, hogy az meg sem állt a éjféli műsorsávig. Borítékolni lehetett a nézettség esését, és a kaszát. Noha vhs-en megszereztünk még 1-2 részt, de csak évekkel később tudtuk meg, hogy mi lett a Zed vége.

Screenshot_5

Nesze, ORTT!

Számomra – és sokaknak szvsz. – a Dragon Ball volt a kezdő lépes, miatta szerettem meg az animéket. Ráadásul sokáig úgy gondoltam, hogy ez volt egyben életem első keleti „rajzfilmje” is. Aztán kiderült, hogy tévedtem, sokkal korábban – már 1988-ban – vetítettek itthon animét, méghozzá az M1-en, egy népszerű sorozat formájában.

“Animék a “királyi” tévén – avagy, amiről nem tudtad, hogy japán.” itt folytatódik! »

Általános

A Mesemondó – Rémfilm, csak gyerekeknek!

By • On • In Hír, Retro cikkek

Egyszer volt, hol nem volt, az Óperenciás tengeren is túl, ott, ahol az ORTT nem cenzúrázta a tévéműsorokat, és Tibi bácsival lehetett Mariózni, volt egyszer egy Mesemondó című fantazy/mesefilm-sorozat, aminek minden része úgy kezdődött, hogy egy hálóköntösbe bújt öregfószer (John Hurt) hűséges, folyton parázó, beszélő kutyája társaságában, a kandalló előtt ücsörögve belekezd az aktuális történetben.

1295018

 

“A Mesemondó – Rémfilm, csak gyerekeknek!” itt folytatódik! »

Általános

Elektor Kalandor

By • On • In Hír, Retro hírek

Mint azt egy bejegyzéssel lejjebb írtam volt, Marioval Pc-n játszottam először, de már jóval korábban ismertem. Felénk nem igazán terjedtek el anno a konzolok, nem is tudtam senkiről, aki Nintendoval játszott. Viszont a TV-be akkortájt kezdett beszivárogni a nyugati (ez esetben keleti) kultúra. Az egyik német adón futott egy sorozat (azt hiszem ez), ami élőszereplős/rajzos formában mutatta be Mariot és a világát.

De az igazi kultuszt a kívánság mester, Dévényi Tibi bá teremtett meg ’90 környékén az Elektor Kalandor nevű játékos vetélkedőjével. Röviden a lényeg: otthonról (egy előre felépített rendszerrel) élőben lehetett Super Mariozni a műsor ideje alatt, és aki a legtöbb pontot elérte az mindig valami értékeset nyert.
Nagy durranás volt ez akkoriban, a bezsebelhető nyeremények (pl. a fődíj, utazás Disneylandbe), az otthonról játszás High-tech megoldása (fax szisztéma :P), és maga a játék varázsa mind olyan különlegesnek számított, hogy az olyan kis kockákat, mint én, Vasárnaponként odaszegezett a képernyő elé. Fejben játszottam én is: nyomtam a képzeletbeli telefon nyomógombját, bedőltem az ugrásokkor, mérgelődtem, mikor bénáztak a játékosok, és persze irigykedtem a nyeremények miatt.

 

Érdemes figyelni Tibi bá’ szerkóját is :)

 

A Mario hullám végigsöpört az országon, mindenki szeretett volna bekerülni és játszani, a gyerekek pedig Nintendot kértek karácsonyra, vagy bármire :D. (Tibi bá amúgy kemény reklámot nyomott végig a műsorba, és később is lehetett nála SNES-t nyerni, így végül is részben neki köszönheti Mario a hazai hírnevét).
Ami engem illet, nekem nem Mario volt a platform király. Hogy ki? Arról majd később :)